Hogyan működik a Java? - A Java fejlesztői és futtató környezet

A programkészítés lépései természetesen a Java programozás kapcsán is értelmezhetők. Ezek a következők:

• Program írás
• Fordítás
• Futtatás

Programírás:

A programírás kapcsán a Java nyelv szabályai szerint megírjuk a programunk forrásnyelvi változatát. Ennek eredményeként egy .java kiterjesztésű standard ASCII szövegfájlt kapunk. 

Fordítás:

A fordítás során ezt a forrásfájlt kell átalakítani bájtkóddá, amit majd a Java virtuális gép futtatni tud. Ahhoz hogy ezt az átalakítási műveletet el tudjuk végezni, szükség van a Java fordítóprogramra. Ez a Java Development Kit (JDK) része. A JDK többféle változatban és többféle platformra áll rendelkezésre. Linux, Windows, Mac és Solaris rendszerekre is elérhető. A JDK a fejlesztéshez szükséges segédprogramokat, fordítót, nyomkövetőt és a szabványos osztálykönyvtárakat tartalmazza. Az osztálykönyvtárak 6500-nál is több intefészt, osztályt tartalmaznak, melyek nagyban megkönnyítik a programfejlesztést.

Az előző cikkben említettem hogy létezik Micro, Standard és Enterprise Edition, attól függően hoyg milyen jellegű alkalmazást szeretnénk készíteni. Kezdetnek a Java SE megfelelő választás.

A telepítők az Oracle honlapján elérhetők! 

A JDK telepítése után rendelkezésre fog állni a Java fordító (Java compiler), mely a javac parancs kiadásával érhető el. A fordító verziója a javac -version paranccsal kérdezhető le.

Futtatás:

Futtatási fázisban a lefordított Java bájtkódot átadjuk a virtuális gépnek, amit betölt és elindít.

A Java futtatási környezet (Java Runtime Environment, JRE) tartalmazza a virtuális gépet (JVM). A JRE része a fentebb említett JDK-nak. Tehát ha valaki telepítette a JDK-t annak már van telepített JRE-je is. A JDK-ra igazából a programozóknak van szüksége, a felhasználóknak elegendő a JRE. Ezért külön telepítőcsomagban is elérhetővé tették a JRE-t, amit szintén az Oracle honlapjáról tölthető le. Ezután a java parancs rendelkezésre áll, hogy futtassuk segítségével a Java programjainkat.

Példa:

Példaként nézzük a méltán híres Hello Wolrd! programot Java nyelven:

A Java nyelv szabályai szerint egy osztálydefiníciót kell készítenünk. A forrásfájl nevének meg kell egyezni a definiált osztály nevével. Hozzuk létre tehát a HelloWorld Java osztályt egy HelloWorld.java fájlban! A fájl a következőt tartalmazza:

public class HelloWorld {

  public static void main(String[] args) {

       System.out.println("Hello World!");

  }

}

Ez tehát a forrásállományunk. Ahhoz hogy ezt futtatni tudjuk először bájtkóddá kell átalakítani, lefordítani. Ehhez adjuk ki a következő parancsot:

javac HelloWorld.java

A fordítás eredményeként létrejön a HelloWorld.class állomány, mely már java bájtkódot tartalmaz és amit már bármilyen JVM futtatni képes. 

A futtatáshoz adjuk ki a következő parancsot:

java HelloWorld

A parancs hatására betölti a JVM a HelloWorld java osztályt és meghívja a main() metódusát. Mivel ez az osztály nincs példányosítva ezért a main metódus csak akkor érhető el ha statikus metódusként deklaráljuk. Ezért szükséges a public static minősítés a main deklarálásakor.

Az alábbi kép bemutatja a fentebb leírt dolgokat, sorba véve a JDK és a JVM használatát:

Java fejlesztés lépései a HelloWorld példa alapján